Ki az a Mikulás?

Tamara valami Mikulást emleget folyton (aki állítólag engem is hozott Neki) , meg hogy én is legyek jó, különben csemegék helyett csak virgácsot kapok. Először is mi a csuda az a virgács, másodszor meg ennél jobb már nem is lehetek. De minden esetre én is egyre izgatottabban várom a Mikulást. Vajon a kutyáknak saját Mikulásuk van, és ha nincs, akkor az „emberes” honnan tudja, mit szeretnének az ebek? Azt hiszem biztos, ami biztos, írok neki egy levelet a kívánságaimmal.
Erre alszom egyet, nem is olyan egyszerű kitalálni, mi az a néhány dolog, amit feltétlenül szeretnék.

Who is that Santa Claus?

Tamara keeps recalling some Santa Claus constantly (who brought me to him supposedly) , I get birch only instead of delicacies otherwise in order to be good. First what the hell that birch, secondly I may not be better already at this. But I expect the Santa Claus for all cases increasingly more excitedly. The dogs have own Santa Claus, and if he is not, then it man from where knows it, what the dogs would like? I believe it I write a letter to him sure, which is safe, with my wishes. I sleep on this, not too so plain to find one's way out, we the few things that I would like inevitably.

Újra itt vagyok!

Minden olvasómnak nagy bocsánatkérés és mancs nyújtogatós simi, de talán az őszi depi az oka, hogy nem ment az írás. Hétfőn azonban leesett az első hó, aminek nagy rajongója vagyok, és mintha a szürke köd is elszállt volna a szívemről. Legalábbis nagyon remélem! A falkával óriásit rohangáltunk, Tamarával hógolyóztunk, gazdival havat lapátoltunk, imádom a telet, főleg ha kellőképpen havas!
Különben nem sok érdekes történt. Tamara 4 éves lett, ami rengeteg ünnepléssel, bulival és ajándékkal járt. A Barbiek és a pónik meglehetősen hidegen hagynak, azonban kapott egy új ágyat is. Az ágy kb. 120 centi magas, alatta Tamara és a gazasszonyom remek bunkert épített ki, pokrócokból, párnákból, plüssállatokból, szóval mindenféle kutyának tetsző, pihe-puha dologból. És nekem is szabad bebújnom! Akár együtt játszunk, akár csak üldögélünk hasat vakargatva (persze, hogy az enyémet!) vagy akár csak egyedül heverészek a macikon, mindenképpen klassz mulatság.

I am here again!

For everything reading big apology and paw nyújtogatós simi, but possibly the autumn depressed one his reason, how the writing was not going. The first snow, the big fan of which I am, fell however on a Monday, and as if the grey fog would have flied away from my heart. I hope for it very much at least! With the pack enormous one we were running around, we were throwing snowballs at Tamara, gazdival we shoveled snow, I adore the winter, mainly if duly snow-capped mountain! Much interesting one did not happen otherwise. Tamara was 4 year one, which entailed many celebrations, a party and a gift,. Barbiek and the ponies quite coldly let, a new bed got however. The bed cca. 120 cent tall ones, Tamara and my weed woman built up a superb bunker under it, from rugs, pillows, plush animals, with a word for an all kinds of dog liking, pihe-puha from a thing. And I am allowed to slip! We are playing together even, we sit around only scratching a stomach even (of course, that mine!) you are even only alone I am lying the macikon, anyway stunning entertainment.