Minden olvasómnak nagy bocsánatkérés és mancs nyújtogatós simi, de talán az őszi depi az oka, hogy nem ment az írás. Hétfőn azonban leesett az első hó, aminek nagy rajongója vagyok, és mintha a szürke köd is elszállt volna a szívemről. Legalábbis nagyon remélem! A falkával óriásit rohangáltunk, Tamarával hógolyóztunk, gazdival havat lapátoltunk, imádom a telet, főleg ha kellőképpen havas!
Különben nem sok érdekes történt. Tamara 4 éves lett, ami rengeteg ünnepléssel, bulival és ajándékkal járt. A Barbiek és a pónik meglehetősen hidegen hagynak, azonban kapott egy új ágyat is. Az ágy kb. 120 centi magas, alatta Tamara és a gazasszonyom remek bunkert épített ki, pokrócokból, párnákból, plüssállatokból, szóval mindenféle kutyának tetsző, pihe-puha dologból. És nekem is szabad bebújnom! Akár együtt játszunk, akár csak üldögélünk hasat vakargatva (persze, hogy az enyémet!) vagy akár csak egyedül heverészek a macikon, mindenképpen klassz mulatság.
2008. november 27., csütörtök
Újra itt vagyok!
Bejegyezte: Luna 0 megjegyzés
Címkék: barátok, bearded collie, beardie, ünnepek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)