2009. április 22., szerda

Szobafogság

Eljött a szokásos magányos séták és bezártság ideje, tüzelésem a csúcson. Unalmas, bosszantó, és még a máskor érdektelen kanokkal sem találkozhatok! Remélem, mindenki nagyon sajnál!
Most még gazdáim felügyelete alatt sem tölthetem a kertben az időt, mert újra füvesítették a kertet ( amit állítólag én rohangáltam ki, de ez rágalom).
A napi program így meglehetősen egysíkú: sok-sok pihenés, 3 rövid, igen magányos séta, reggeli-vacsora, némi játék és simi.
Meg persze nyúl figyelés... még mindig itt van... szerintem folyamatosan nő... folyton eszik is persze!