Bejegyzések
Eljött a szokásos magányos séták és bezártság ideje, tüzelésem a csúcson. Unalmas, bosszantó, és még a máskor érdektelen kanokkal sem találkozhatok! Remélem, mindenki nagyon sajnál!
Most még gazdáim felügyelete alatt sem tölthetem a kertben az időt, mert újra füvesítették a kertet ( amit állítólag én rohangáltam ki, de ez rágalom).
A napi program így meglehetősen egysíkú: sok-sok pihenés, 3 rövid, igen magányos séta, reggeli-vacsora, némi játék és simi.
Meg persze nyúl figyelés... még mindig itt van... szerintem folyamatosan nő... folyton eszik is persze!
2009. április 22., szerda
Szobafogság
Bejegyezte: Luna
Címkék: bearded collie, beardie, tüzelés
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Szia Luna! Én nagyon sajnállak...mert most főleg nem találkozhatunk! Pedig kimondottan gerjedek a tüzelő kutyákra (is) :o))
Ezt a fű dolgot kimondottan szeretik a gazdik ránk fogni, én nem értem, miért, ők éppúgy mászkálnak a füvön mint mi, ja és súlyosabb egyedei is a világnak, mint mi, szóval nehogymá' ránk kenjék még a "melegház-" vagy "üvegház" hatást is!
Azért a nyúlért meg én irigyellek, az én barátaim sajnos hazamentek a gazdijaikkal, és nagyon sokára fogunk megint találkozni. :( Viszont tartsd szemmel azt a nyulat! Nekem nagyon gyanús, hogy a fenekéből állítólag piros igazi meg csokitojás jön, meg jutalomfalat meg játékok...hmmm, ezen még nem gondolkodtál el:
Bp-i CACIB-on sajnos nem leszek, mert a gazdik valami "lakott alomba" vagy lakodalomba (?) mennek, kettőbe is, és azt mondták, ez már sok lenne. Én minden esetre szomorú vagyok. De azért lelkesen, máskor anélkül gyakorlok! Nyalintás barátosném, és türelem, már nem tart sokáig a szobafogság és megint bandázhatsz! Kitartáááááás!
Mex
Megjegyzés küldése